Mielott elkezdtem irni a mai mesemet, eppen a norveg nemzeti himnuszt tanultam holnapra, a norveg nemzeti unnepre. Ennek az elso sora lett a mai bejegyzesem cime. Ma egeszen erdekes dolgokat csinaltam, de ebbol is latszik, hogy probalok beilleszkedni. :) Voltam ma iskolaban, ahol a gyerekek gyakoroltak holnapra a menetelest. (Mit kell azon gyakorolni?) S., a csoportvezetojuk megkert, hogy segitsek megcsinalni az ideiglenes transzparenst, mert nem akartak, hogy a holnapra szepen elokeszitett eredeti darab elazzon a szakado esoben. Igy tortent, hogy ma norveg zaszlot gyartottam, es meneteltem a norveg gyerekekkel. Ezen kivul meg a matekoran is en segitettem, ha valaki kerdezett valamit. Izgalmas volt a nehany szavas szokincsemmel elmagyarazni a gyerekeknek, hogy mit is kell csinalni... nem is mindig sikerult.
A probameneteles ugy zajlott, hogy 10-kor gyulekeztek a gyerekek a suli udvaran (en persze naivan azt gondoltam, hogy szakado esoben nem fognak probalni), es mindenkin esokabat, vizallo nadrag es csizma volt. Amikor meglattam egymas utan kijonni a gyerekeket ebben az oltozekben, egy kicsit elkezdtem aggodni, hogy nem oltoztem fel megfeleloen. De amikor aztan mar igazan megijedtem, az akkor volt, amikor a tanarok ugyanigy voltak beoltozve. En meg szovetkabatban, esernyomet szorongatva alltam az udvaron, es nem tudtam elkepzelni, hogy milyen helyeken fogunk menetelni, hogy igy be kellett oltozni. Szerencsere, aggodalmam felesleges volt, persze azert egy-ket darab meteres atmeroju pocsolyat ki kellett kerulnom. Erdekes volt meg az is, hogy az iskola kivonult az utcara, es a menet onkenyesen elfoglalta az uttestet, ugyhogy aki eppen akkor jart arra, az varhatott kb. 10 percet, amig folytathatta utjat.
A menet elen volt egy kis iskolai fuvoszenekar is, es eleg mulatsagos volt latni, hogy nehany hangszert becsomagoltak nejlonzacskoba, hogy ne azzon el, es azon keresztul probaltak jatszani rajtuk. Mondjuk nem irigyeltem oket.
A probameneteles utan visszamentunk a suliba, es bementem a tanari szobaba, ahol a tanarok enni szoktak. Ott ma mindenki szolt hozzam valamit norvegul, ugyhogy nem unatkoztam. Kerdeztek valamit, en meg lelkesen valaszolgattam, hogy "Ja!", es mosolyogtam.
Egyebkent van egy erdekes dolog, amit multkor figyeltem meg a tanari kajaldaban. Kulon asztalnal ulnek a ferfiak, a nok es a takaritok. Lehet, hogy ez nem mindig van igy, mindenesetre en mar figyelem egy ideje, es azota ez a jellemzo.
Ma voltam korusproban is. Van egy uj lany a korusban. Megkerdezte tolem angolul, hogy szabad-e a mellettem levo hely, en meg hirtelen kapcsoltam, hogy vegre valaki, aki nem norvegul szol hozzam, ugyhogy biztos o is kulfoldi. Kiderult, hogy alliolagos nagy osi nyelvrokonunk, tehat finn. :) Ismet izgalmas volt a proba is, mert probaltunk a majus 17-i unnepi misere, es norvegul enekeltunk zsoltarokat. Jol ment nagyon...
Delutan megcsinaltam eletem elso citromos sajttortajat, ami tudomasom szerint norveg edesseg. Ugy gondoltam, ennek holnapra keszen kell lennie, elvegre unnep lesz. A citromos zselatin dobozan volt a recept, az alapjan keszitettem, de meg rafer a tokeletesites a receptre, hogy olyan legyen, ahogy mi szeretjuk. Viszont ebbol is latszik, hogy a norvegok: 1. nem szeretnek sutni (ezt nem kell sutni, csak berakni a hutobe), 2. nem is tudnak sutni, mert rossz minosegu a tojasuk (ebbe a sutibe nem kell tojas).

Mara ennyi, mennem kell, mert holnap norvegul kell enekelnem, es ahhoz ki kell pihennem magam.