Nagy nehezen elszantam magam, hogy leuljek blogot irni. Ugy latszik, szokatlanul porgos hetem volt, es ennyire elfaradtam... :)
Ahogy azt mar mult heten is emlitettem, elkezdtem altalanos iskolaba jarni. A heten ketszer voltam bent, es ugy tervezem, hogy minden heten ket napot toltok majd ott, ha sikerul. Az elso megprobaltatas az volt, hogy odatalaljak az iskolaba. Ez igazabol nem volt nehez, mert terkepem is volt, es az utvonal sem bizonyult bonyolultnak, csak itt nehez kitalalni, hogy ha megyek egy utcan, akkor az egy keresztezodesnel milyen iranyban folytatodik, es kitablazva sincsen igazabol, hogy melyik utcan megyek. De szerencsere nem tevedtem el, ami jo is, mert nem szamitottam ra, hogy fel oramba fog telni legyalogolni ket kilometert, persze csak azert, mert olyan emelkedon kellett mennem, hogy kicsit megereztem az edzetlensegemet. Nem baj, meg nehany felgyaloglas a sulihoz, es utana mar bringaval fogok kiserletezni...talan.
A suliban a 6-7 eves elsosok egyik csoportjat figyelem meg. Az elso es legszembetunobb kulonbseg a magyar iskolakhoz kepest az volt, hogy nem osztalytermek voltak, katonasan elrendezett padsorokkal, hanem egy nagy terem kulon sarkaiban tanultak az egyes csoportok. Ami nekem meg nagyon tetszett, hogy van jatekido is (gondolom, ez csak elsoben), es van egy teljes ora, amit az udvaron tolthetnek a gyerekek. Legalabb szivnak egy kis friss levegot, es nem lustulnak el az egesz napos padban uldogelestol.
Kedden mentem eloszor, mert a 4 elsos csoportbol kettonek hetfon, kettonek meg penteken nincs tanitas, es az "en" csoportomnak hetfon nem volt, ezert kedden latogattam el eloszor a suliba.
A tanitonenijuk, aki egyben a korustarsam is, S. bemutatott a csoportjanak, es mondta nekik, hogy norvegul szeretnek tanulni, meg hogy honnan jottem, ilyesmi. Egyik-masik gyerek nagyon aranyos volt, probaltak tanitani nekem... szamokat: en to tre, es kertek, hogy ismeteljem meg, es nagyon racsodalkoztak, mikor a hetet es a nyolcat is kimondtam az o nyelvukon. Es norveg szavakat kellett nekik leforditanom angolra, az volt a szerencsem, hogy ismeros szavakat kerdeztek, mert kulonben meg igen szegenyes a norveg szokincsem.
Szerdan is bent voltam, es az ebednel beszelgettem egy masik tanarral, felig angolul, felig pedig norvegul! Micsoda sikerelmeny!!! (Persze a nagyobb "fel" angolul volt...) O pedig elmondta a csoportjanak (szinten elsosok), hogy honnan jottem, es a gyerekek szerettek volna tudni, hol van Magyarorszag, es milyen a magyar zaszlo, utana meg szavakat kellett nekik tanitanom magyarul. Mindenki kerdezhetett tolem, a kedvencem az volt, mikor megkerdeztek, hogy van a pizza magyarul.
Aztan ezen a masodik napon a nap vegen kaptam kolcson egy-ket igen magasroptu olvasmanyt az elsosoknek valo konyvek kozul. Ugyhogy azokat tanulmanyozhatom most!

A masik dolog, ami szinten szerdan tortent, hogy vegre meglatogattak az angoltanitvanyaim. Ketto helyett harman lesznek, es hetente ket alkalommal szeretnenek jarni. Remelem, tenyleg fognak is jarni, nemcsak igergetik! Szoval ha minden jol megy, jovo csutortokon kezdjuk az angolozast.

Ezen kivul voltunk alberletet is nezni a heten, es itt van T., akitol bereljuk a lakast, es akirol soha nem tudom, hogy itthon van-e, mert multkor peldaul egve hagyta a lampat a furdoszobaban, es nem is volt itthon (de allitolag ez itt igy szokas), ma pedig csillogo szemekkel meselt nekem arrol, hogy is fog zajlani a hetvegi szerepjatekozas. El nem tudom kepzelni, hogy 80-90 ember osszejon ezert egy nem tul meleg hetvegen a szabadban. Na mindegy, nem is akarom elkepzelni.

Most vegre kisutott a nap is! A heten szinte minden reggel vizes volt az ut, mert esett az eso, es az eg is borult volt. De most vegre kicsit jobb a helyzet. Elvegre most mar johetne a tavasz itt is...

Pumpkin ma eloadast tartott az egyetemen, orulok, mert ugyes volt, de majd o mesel rola, remelem.